Banking, Finance & CM

How does Hungary Deal with Non-Performing FX-Denominated Loans?

Since 2010, the Hungarian government has aimed at the extinction of FX-denominated loans.

The Situation in Hungary

For the past few years, Hungarian banks have struggled with rising non-performing loan (NPL) rates in both the retail and commercial sectors. The effect of the crisis on the NPL rates was exaggerated by the fact that FX-denominated loans (ie, loan or leasing contracts that administer the debt in foreign currency but the actual drawdown and repayment are made in forints) became very popular during the pre-crisis area. Such FX-denominated loans became extremely hard to service for Hungarian families and SMEs when the crisis hit the Hungarian economy and the exchange rates of CHF, EUR and JPY launched skyward. In turn, the Hungarian government launched different programmes to make FX-denominated loans go extinct.

Past efforts

The mandatory prepayment programme, launched in 2011, provided an opportunity to debtors to entirely prepay FX-denominated housing loans in HUF at a preferential exchange rate if the exchange rate at disbursement was lower than the preferential rate. Banks were obliged to accept such prepayment. Another programme running in 2012 aimed to fix the exchange rates for a certain period, thus eliminating the fluctuation risk. The difference between the actual repayments (calculated on the fixed preferential rate) and the instalments calculated on the actual exchange rate was credited against a collection account in HUF. NPLs were excluded from the scope of both programmes, resulting in an increasing overall NPL rate in Hungary.

Current legislation

Background
In recent years, debtors of FX-denominated loans have initiated numerous lawsuits claiming that the application of the spread (ie, the application of the buying rate to the drawdown and the selling rate to the repayment) is null and void, and that unilateral amendments applied by the banks regarding fees and interest rates are invalid. The Hungarian Supreme Court, noticing that lower level courts are in dire need of a guideline, has issued a ruling (binding on lower level courts) that renders the spreads null and void, and sets forth criteria under which the unilateral amendment may be permitted. The Hungarian Parliament, in an effort of avoiding the court system being overloaded by the lawsuits of the debtors anticipated as a consequence of the ruling, adopted an Act incorporating the main points of the ruling.

The Act
Under the Act, the mid-market rate published by the Hungarian National Bank applies to both the drawdown and the repayment. The banks, applying the mid-market rate, must recalculate the debt and the instalments the debtors should have paid and settle the difference between the calculated and the actually paid amounts. The Act also presumes that all past unilateral amendments are unfair and thus null and void. The presumption may be contested by the bank at court. So far, no contest has been successful. As a result, any unilateral increase in the interest rate and fees are null and void, and the bank will have to settle the difference of the initial and increased interest and fees with the debtors.

Settlement
The overpayment of the debtors, either due to the spread or the unilateral amendment, must be set off against the capital of their debts. Because of the reduced historical amount of the capital, the paid interests must be recalculated as well. Overpayment of the interest will also have to be repaid by the banks. In case of ongoing contracts, the settlement may be made by set off. Contracts closed in the past five years are also subject to the settlement, and payment will have to be made, which might cause liquidity hiccups for the banks.

Future plans

The Hungarian National Bank announced this summer that it wishes to create a “bad bank”. The bad bank would purchase only corporate NPLs from the banks at a not-yet-defined discount rate. The funding of the bad bank has remained unclear. It is expected that it will be state owned, either directly or indirectly. There are estimates that even 400 billion forints may be required for the purchases, depending on the scope of its operation and the discount rate. The estimate is based on data that Hungarian commercial banks have already written off 60% of corporate NPLs. The success of the Hungarian bad bank depends on the details, which are not yet known.

Beside the bad bank concept, the Hungarian government, unsatisfied with the results of the efforts aiming at the extinction of FX-denominated loans, announced that the next step will be the mandatory conversion of FX-denominated loans to HUF loans at a pre-fixed rate. The details are yet to be announced, but rumour has it that the conversion will not be beneficial to the financial sector – again.

FX-denominated loans became extremely hard to service for Hungarian families and SMEs when the crisis hit the Hungarian economy and the exchange rates of CHF, EUR and JPY launched skyward. In turn, the Hungarian government launched different programmes to make FX-denominated loans extinct.

Hogyan kezeli Magyarország a nem teljesítő devizaalapú hiteleket?

2010 óta a magyar kormány célul tűzte ki a devizaalapú hitelek eltörlését.

A magyar helyzet

Az elmúlt pár évben a magyar bankoknak a nem teljesítő hitelek növekvő arányával kellett szembenézniük a lakossági, illetve a vállalati szektorban egyaránt. A válság hatására a nem teljesítő hitelek aránya emelkedett a devizaalapú hitelek (azaz, hitel vagy lízingszerződések, melyek a tartozást külföldi pénznemben, de a hitellehívást és a törlesztést forintban tartalmazzák) a válság előtti időszakban mutatkozó népszerűségének köszönhetően. Amikor a válság elérte a magyar gazdaságot és a CHF, EUR és JPY árfolyamok az egekbe szöktek, az ilyen devizaalapú hitelek finanszírozása igencsak nehézzé vált a magyar háztartások és a kis-és középvállalkozások számára. Mindazonáltal, a magyar kormány különböző programokat indított a devizaalapú hitelek eltörlésére.

Korábbi erőfeszítések

A 2011-ben indított végtörlesztési program lehetőséget kínált az adósoknak, devizaalapú lakáshiteleik kedvező árfolyamon, forintban történő, teljes mértékű törlesztésére, ha a folyósításkor alapul vett árfolyam alacsonyabb volt, mint a megállapított kedvezményes. Egy másik, 2012-ben futó program az árfolyamok egy bizonyos időszakra történő rögzítését célozta, hogy ezáltal kiküszöbölje az árfolyam-ingadozásokat. A ténylegesen törlesztett összegek és a tényleges árfolyamon számított részletek közötti különbség jóváírásra került egy forint számlán. A nem teljesítő hitelek ki lettek zárva mindkét program köréből, melynek következtében a nem teljesítő hitelek aránya tovább emelkedett Magyarországon.

Jelenlegi jogszabályok

Háttér
Az utóbbi években a devizaalapú hitelesek számos pert indítottak, melyekben követelték az árfolyamrés (azaz, a vételi árfolyam alkalmazását a hitellehívásra és az eladási árfolyamét a törlesztésre) alkalmazása semmisségének, és a díjak és kamatlábak tekintetében, a bankok általi egyoldalú szerződésmódosítások érvénytelenségének megállapítását. A Legfelsőbb Bíróság, észlelvén, hogy az alsóbb szintű bíróságoknak égető szüksége van iránymutatásra, jogegységi döntést hozott, amely szerint az árfolyamrés tisztességtelen/semmis, és olyan feltételeket állapít meg, melyek teljesülése esetén az egyoldalú szerződésmódosítás megengedhető. A Parlament annak érdekében, hogy megóvja a bírósági rendszert a döntés következtében az adósok által várhatóan indított perek folytán őket fenyegető túlterheltségtől, elfogadott egy, a döntés lényeges elemeit magában foglaló törvényt.

A törvény
A törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank által közzétett piaci középárfolyam egyaránt alkalmazandó a hitellehívás, valamint a törlesztés esetében. A piaci középárfolyamot alkalmazó bankoknak újra kell kalkulálniuk a tartozást és a törlesztőrészleteket, amelyeket az adósnak kellett volna fizetnie, és rendezniük kell a kettő közötti különbséget. A törvény továbbá vélelmezi, hogy minden, már véghezvitt egyoldalú módosítás tisztességtelen, így semmis. A vélelmet a bank bíróság előtt megtámadhatja. Idáig egyetlen megtámadás sem volt sikeres. Így elmondható, hogy a kamatláb és a díjak bármely egyoldalú módosítása semmis, és a banknak rendeznie kell a különbséget az eredeti, illetve a megnövelt kamatláb és díjak között az adósokkal.

Elszámolás
Az adósok akár az árfolyamrés miatti, akár az egyoldalú módosításnak köszönhető túlfizetését be kell számítani a tartozásuk tőkerészébe. A tőke egykori mérsékelt összegére tekintettel, a kifizetett kamatot is újra kell kalkulálni. A túlfizetett kamatot is vissza kell fizetnie a bankoknak. A folyamatban lévő/hatályos szerződések esetében a kiegyenlítést/elszámolást beszámítással kell rendezni. Az elmúlt öt évben lezárt szerződések szintén rendezésre szorulnak, így tényleges kifizetésekre kell, hogy sor kerüljön, melyek kisebb likviditási problémákat okozhatnak a bankoknak.

Jövőbeli tervek

A Magyar Nemzeti Bank idén nyáron bejelentette, hogy egy ún. “rossz bankot” kíván létrehozni. A rossz bank felvásárolná a nem teljesítő vállalati hiteleket a bankoktól egy még meg nem határozott diszkontrátán. A rossz bank finanszírozásának mikéntje egyelőre tisztázatlan maradt. Várhatóan közvetve vagy közvetlenül állami tulajdonban lesz. Becslések szerint akár 400 milliárd forintra is szükség lehet a felvásárlásokhoz, a bank működési körétől, illetve a diszkontrátától függően. A becslés arra az adatra épül, hogy a magyar kereskedelmi bankok a vállalati nem teljesítő hitelek 60 százalékát már leírták. A magyar rossz bank sikere olyan részleteken múlik, amelyek még nem ismertek.

A rossz bank koncepción kívül, a Kormány, a devizaalapú hitelek eltörlésére tett eddigi erőfeszítésekkel elégedetlen lévén, bejelentette, hogy a következő lépés a devizaalapú hitelek előre meghatározott árfolyamon való kötelező forintra váltása lesz. A részleteket még nem jelentették be, de híresztelések szerint az átváltás ismét kedvezőtlen lesz a pénzügyi ágazat számára.

Amikor a válság elérte a magyar gazdaságot és a CHF, EUR és JPY árfolyamok az egekbe szöktek, az ilyen devizaalapú hitelek finanszírozása igencsak nehézzé vált a magyar háztartások és a kis-és középvállalkozások számára. Mindazonáltal, a magyar kormány különböző programokat indított a devizaalapú hitelek eltörlésére.