Banking, Finance & CM

How does Hungary Deal with Non-Performing FX-Denominated Loans?

Since 2010, the Hungarian government has aimed at the extinction of FX-denominated loans.

The Situation in Hungary

For the past few years, Hun­gar­i­an banks have strug­gled with ris­ing non-per­form­ing loan (NPL) rates in both the retail and com­mer­cial sec­tors. The effect of the cri­sis on the NPL rates was exag­ger­at­ed by the fact that FX-denom­i­nat­ed loans (ie, loan or leas­ing con­tracts that admin­is­ter the debt in for­eign cur­ren­cy but the actu­al draw­down and repay­ment are made in forints) became very pop­u­lar dur­ing the pre-cri­sis area. Such FX-denom­i­nat­ed loans became extreme­ly hard to ser­vice for Hun­gar­i­an fam­i­lies and SMEs when the cri­sis hit the Hun­gar­i­an econ­o­my and the exchange rates of CHF, EUR and JPY launched sky­ward. In turn, the Hun­gar­i­an gov­ern­ment launched dif­fer­ent pro­grammes to make FX-denom­i­nat­ed loans go extinct.

Past efforts

The manda­to­ry pre­pay­ment pro­gramme, launched in 2011, pro­vid­ed an oppor­tu­ni­ty to debtors to entire­ly pre­pay FX-denom­i­nat­ed hous­ing loans in HUF at a pref­er­en­tial exchange rate if the exchange rate at dis­burse­ment was low­er than the pref­er­en­tial rate. Banks were oblig­ed to accept such pre­pay­ment. Anoth­er pro­gramme run­ning in 2012 aimed to fix the exchange rates for a cer­tain peri­od, thus elim­i­nat­ing the fluc­tu­a­tion risk. The dif­fer­ence between the actu­al repay­ments (cal­cu­lat­ed on the fixed pref­er­en­tial rate) and the instal­ments cal­cu­lat­ed on the actu­al exchange rate was cred­it­ed against a col­lec­tion account in HUF. NPLs were exclud­ed from the scope of both pro­grammes, result­ing in an increas­ing over­all NPL rate in Hun­gary.

Current legislation

Back­ground
In recent years, debtors of FX-denom­i­nat­ed loans have ini­ti­at­ed numer­ous law­suits claim­ing that the appli­ca­tion of the spread (ie, the appli­ca­tion of the buy­ing rate to the draw­down and the sell­ing rate to the repay­ment) is null and void, and that uni­lat­er­al amend­ments applied by the banks regard­ing fees and inter­est rates are invalid. The Hun­gar­i­an Supreme Court, notic­ing that low­er lev­el courts are in dire need of a guide­line, has issued a rul­ing (bind­ing on low­er lev­el courts) that ren­ders the spreads null and void, and sets forth cri­te­ria under which the uni­lat­er­al amend­ment may be per­mit­ted. The Hun­gar­i­an Par­lia­ment, in an effort of avoid­ing the court sys­tem being over­loaded by the law­suits of the debtors antic­i­pat­ed as a con­se­quence of the rul­ing, adopt­ed an Act incor­po­rat­ing the main points of the rul­ing.

The Act
Under the Act, the mid-mar­ket rate pub­lished by the Hun­gar­i­an Nation­al Bank applies to both the draw­down and the repay­ment. The banks, apply­ing the mid-mar­ket rate, must recal­cu­late the debt and the instal­ments the debtors should have paid and set­tle the dif­fer­ence between the cal­cu­lat­ed and the actu­al­ly paid amounts. The Act also pre­sumes that all past uni­lat­er­al amend­ments are unfair and thus null and void. The pre­sump­tion may be con­test­ed by the bank at court. So far, no con­test has been suc­cess­ful. As a result, any uni­lat­er­al increase in the inter­est rate and fees are null and void, and the bank will have to set­tle the dif­fer­ence of the ini­tial and increased inter­est and fees with the debtors.

Set­tle­ment
The over­pay­ment of the debtors, either due to the spread or the uni­lat­er­al amend­ment, must be set off against the cap­i­tal of their debts. Because of the reduced his­tor­i­cal amount of the cap­i­tal, the paid inter­ests must be recal­cu­lat­ed as well. Over­pay­ment of the inter­est will also have to be repaid by the banks. In case of ongo­ing con­tracts, the set­tle­ment may be made by set off. Con­tracts closed in the past five years are also sub­ject to the set­tle­ment, and pay­ment will have to be made, which might cause liq­uid­i­ty hic­cups for the banks.

Future plans

The Hun­gar­i­an Nation­al Bank announced this sum­mer that it wish­es to cre­ate a “bad bank”. The bad bank would pur­chase only cor­po­rate NPLs from the banks at a not-yet-defined dis­count rate. The fund­ing of the bad bank has remained unclear. It is expect­ed that it will be state owned, either direct­ly or indi­rect­ly. There are esti­mates that even 400 bil­lion forints may be required for the pur­chas­es, depend­ing on the scope of its oper­a­tion and the dis­count rate. The esti­mate is based on data that Hun­gar­i­an com­mer­cial banks have already writ­ten off 60% of cor­po­rate NPLs. The suc­cess of the Hun­gar­i­an bad bank depends on the details, which are not yet known.

Beside the bad bank con­cept, the Hun­gar­i­an gov­ern­ment, unsat­is­fied with the results of the efforts aim­ing at the extinc­tion of FX-denom­i­nat­ed loans, announced that the next step will be the manda­to­ry con­ver­sion of FX-denom­i­nat­ed loans to HUF loans at a pre-fixed rate. The details are yet to be announced, but rumour has it that the con­ver­sion will not be ben­e­fi­cial to the finan­cial sec­tor – again.

FX-denominated loans became extremely hard to service for Hungarian families and SMEs when the crisis hit the Hungarian economy and the exchange rates of CHF, EUR and JPY launched skyward. In turn, the Hungarian government launched different programmes to make FX-denominated loans extinct.

Hogyan kezeli Magyarország a nem teljesítő devizaalapú hiteleket?

2010 óta a magyar kormány célul tűzte ki a devizaalapú hitelek eltörlését.

A magyar helyzet

Az elmúlt pár évben a mag­yar bankok­nak a nem tel­jesítő hitelek növekvő arányá­val kel­lett szem­benézniük a lakossá­gi, illetve a vál­lalati szek­tor­ban egyaránt. A vál­ság hatására a nem tel­jesítő hitelek aránya emelkedett a deviza­alapú hitelek (azaz, hitel vagy líz­ingsz­erződések, melyek a tar­tozást külföl­di pénznem­ben, de a hitelle­hívást és a tör­lesztést forint­ban tar­tal­maz­zák) a vál­ság előt­ti idősza­k­ban mutatkozó nép­sz­erűségének köszön­hetően. Amikor a vál­ság elérte a mag­yar gaz­dasá­got és a CHF, EUR és JPY árfolyamok az egekbe szök­tek, az ilyen deviza­alapú hitelek finan­szírozása igenc­sak nehéz­zé vált a mag­yar ház­tartá­sok és a kis-és középvál­lalkozá­sok számára. Min­da­zonál­tal, a mag­yar kor­mány külön­böző pro­gramokat indí­tott a deviza­alapú hitelek eltör­lésére.

Korábbi erőfeszítések

A 2011-ben indí­tott végtör­lesztési pro­gram lehetőséget kínált az adó­sok­nak, deviza­alapú lakáshiteleik ked­vező árfolya­mon, forint­ban történő, tel­jes mértékű tör­lesztésére, ha a folyósításkor ala­pul vett árfolyam alac­sonyabb volt, mint a megál­lapí­tott ked­vezményes. Egy másik, 2012-ben futó pro­gram az árfolyamok egy bizonyos idősza­kra történő rögzítését céloz­ta, hogy ezál­tal kiküszöböl­je az árfolyam-ingadozá­sokat. A ténylege­sen tör­lesztett összegek és a tényleges árfolya­mon számí­tott rés­zletek közöt­ti különb­ség jóváírás­ra került egy forint szám­lán. A nem tel­jesítő hitelek ki let­tek zár­va mind­két pro­gram köréből, melynek következtében a nem tel­jesítő hitelek aránya tovább emelkedett Mag­yarorszá­gon.

Jelenlegi jogszabályok

Hát­tér
Az utób­bi évek­ben a deviza­alapú hite­le­sek szá­mos pert indí­tot­tak, melyek­ben követelték az árfolyam­rés (azaz, a vételi árfolyam alka­lmazását a hitelle­hívás­ra és az eladási árfolyamét a tör­lesztésre) alka­lmazása sem­mis­ségének, és a díjak és kamatlábak tek­in­tetében, a bankok általi egy­oldalú szerződés­mó­dosítá­sok érvényte­len­ségének megál­lapítását. A Legfel­sőbb Bíróság, észlelvén, hogy az alsóbb szin­tű bírósá­gok­nak égető szük­sége van irány­mu­tatás­ra, jog­e­gysé­gi dön­tést hozott, ame­ly szerint az árfolyam­rés tisztességtelen/semmis, és olyan feltételeket állapít meg, melyek tel­jesülése esetén az egy­oldalú szerződés­mó­dosítás megenged­hető. A Par­la­ment annak érdekében, hogy megóv­ja a bírósá­gi rend­sz­ert a dön­tés következtében az adó­sok által várhatóan indí­tott perek folytán őket fenyegető túl­ter­helt­ségtől, elfo­gadott egy, a dön­tés lényeges ele­meit magában foglaló törvényt.

A törvény
A törvény értelmében a Mag­yar Nemzeti Bank által köz­zétett piaci középár­folyam egyaránt alka­lmazandó a hitelle­hívás, valamint a tör­lesztés esetében. A piaci középár­folyamot alka­lmazó bankok­nak újra kell kalkulál­niuk a tar­tozást és a tör­lesztőrés­zleteket, ame­lyeket az adós­nak kel­lett vol­na fizetnie, és ren­dezniük kell a ket­tő közöt­ti különb­séget. A törvény továb­bá vélelmezi, hogy min­den, már véghezvitt egy­oldalú módosítás tisztességte­len, így sem­mis. A vélel­met a bank bíróság előtt megtá­mad­hat­ja. Idáig egyetlen megtá­madás sem volt sik­eres. Így elmond­ható, hogy a kamatláb és a díjak bárme­ly egy­oldalú módosítása sem­mis, és a banknak ren­deznie kell a különb­séget az ere­de­ti, illetve a meg­növelt kamatláb és díjak között az adó­sokkal.

Elszá­molás
Az adó­sok akár az árfolyam­rés miat­ti, akár az egy­oldalú módosítás­nak köszön­hető túl­fizetését be kell számí­tani a tar­tozá­suk tők­erészébe. A tőke egyko­ri mérsékelt összegére tek­in­tet­tel, a kifizetett kam­a­tot is újra kell kalkulál­ni. A túl­fizetett kam­a­tot is vis­sza kell fizetnie a bankok­nak. A folya­mat­ban lévő/hatályos szerződések esetében a kiegyenlítést/elszámolást beszámítás­sal kell ren­dezni. Az elmúlt öt évben lezárt szerződések szin­tén ren­dezésre szorul­nak, így tényleges kifizetésekre kell, hogy sor kerüljön, melyek kisebb lik­vid­itási prob­lémákat okozhat­nak a bankok­nak.

Jövőbeli tervek

A Mag­yar Nemzeti Bank idén nyáron beje­len­tette, hogy egy ún. “rossz bankot” kíván létre­hozni. A rossz bank felvásárol­ná a nem tel­jesítő vál­lalati hiteleket a bankok­tól egy még meg nem határo­zott dis­zkon­trátán. A rossz bank finan­szírozásá­nak mikén­t­je egyelőre tisztázat­lan maradt. Várhatóan közvetve vagy közvetlenül álla­mi tula­j­don­ban lesz. Bec­slések szerint akár 400 mil­liárd forin­tra is szük­ség lehet a felvásár­lá­sokhoz, a bank működési körétől, illetve a dis­zkon­trátától füg­gően. A bec­slés arra az ada­tra épül, hogy a mag­yar kereskedel­mi bankok a vál­lalati nem tel­jesítő hitelek 60 száza­lékát már leírták. A mag­yar rossz bank sikere olyan rés­zleteken múlik, ame­lyek még nem ismertek.

A rossz bank kon­cep­ción kívül, a Kor­mány, a deviza­alapú hitelek eltör­lésére tett eddi­gi erőfeszítésekkel elégedetlen lévén, beje­len­tette, hogy a következő lépés a deviza­alapú hitelek előre meghatáro­zott árfolya­mon való kötelező forin­tra váltása lesz. A rés­zleteket még nem jelen­tet­ték be, de híresztelések szerint az átváltás ismét ked­vezőtlen lesz a pénzü­gyi ágazat számára.

Amikor a válság elérte a magyar gazdaságot és a CHF, EUR és JPY árfolyamok az egekbe szöktek, az ilyen devizaalapú hitelek finanszírozása igencsak nehézzé vált a magyar háztartások és a kis-és középvállalkozások számára. Mindazonáltal, a magyar kormány különböző programokat indított a devizaalapú hitelek eltörlésére.